1174

Puskaporos hordón ülve – A Csomád vulkánexpedíció

Előadás a megyei könyvtárban

A cím talán túl rémisztőnek tűnik, de nem légből kapott aggodalmon alapszik. Földgolyónk szunnyadó, inaktív tűzhányóknak is a helyszíne, melyek kitörései sokszor nem várt eseményként jelentkeznek. Harangi Szabolcs vulkanológus egy ilyen expedícióról tartott előadást a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában március 26-án.

A történelem folyamán számos rendkívüli erejű vulkánkitörést jegyeztek fel, s a forró láva, hamufelhő nyomában ott volt a halál, települések megsemmisülése, a természeti környezet letarolása, melyet valódi kataklizmaként éltek át, akik nem lettek a tűzhányó áldozatai. Emlékezzünk csak Pompei és Herculaneum tragédiáira. Egészen megdöbbentő következményekkel járt glóbuszunkra az is, amikor az indonéz szigetvilágban szabadult el a lávafolyam, s robbanásszerűen tört a felszínre: 1815. április 6-án és 11-én két pusztító erejű „tűzvihar” tört ki. Abban az évben nem élvezhették a nyár melegét, nem szökkent szárba a kalász, szűkében lettek az igásállatok, mivel a vulkánkitörés a soraik között sűrű rendet aratott. Lovak híján pedig az ember más megoldásra kényszerült – ez vezethetett a kerékpár, illetve őse, a velocipéd feltalálásához.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a vulkánok létét nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a működők mellett az inaktívakra sem árt fokozott figyelmet fordítani. Ezzel foglalkozik a vulkanológia, mint a földrajz egy részdiszciplínája, de a szaktudományok további specializálódásából következően önálló területté vált.

Harangi Szabolcs vulkanológus egy tűzhányó expedíciójáról tartott előadást: csapatuk a székelyföldön található, jelenleg szerencsére nem működő Csomád vulkánt vallatta. A legújabb kutatás a tűzhányó „életkorát” mintegy 150 ezer évre becsüli. Mivel a földtörténeti változások nem emberléptékűek, már ami az időszakokat illeti, itt a hibahatár akár ezer-kétezer év is lehet. A Csomád legutóbbi kitörése mintegy 30 ezer éve történt, a kitörések azonban időszakilag hektikusak. Teljes biztonsággal nem lehet következtetni arra, hogy mikor ébrednek szunnyadásukból, és adnak hírt magukról.

Egy tűzhányó keletkezését, múltbeli kitöréseit különböző vizsgálati módszerekkel lehet felderíteni. Létezik például a radiokarbonos, szénizotópos kormeghatározás eljárása. A Csomád esetében keletkezése, kitörésének feltételezett időpontja mellett vizsgálták ennek nyomait is. A hipotézisek szerint kitörései nyomán keletkezett a Szent Anna-tó (a képen lejjebb), valamint egy lápos is.

Elemezték az elszenesedett növényzetet, következtetéseket vontak le a hélium jelenlétéből, analizálták a szén-dioxid koncentrátumot, a hegy belsejének szerkezetét, a kristályos kőzeteket, „betekintettek” a magmakamrába, hogy milyen az olvadék arány. A vizsgálatok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a Csomád még kitörhet.

A vulkanológia tudományának a jelentőségét egyre inkább felismerik. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kutatási projektet. El kell érni, hogy a hatalmon lévő politikusok a vulkanológusok figyelmeztetéseit a maguk helyén kezeljék, valamint biztosítsanak anyagi forrásokat. Előrelépésként értékelhető, hogy a szeizmológiai hullámokból és egyéb tényezőkből a veszély időpontját pontosabban jelölhetik meg.

A tűzhányó a történelem folyamán sűrűn szedte emberáldozatait, de a legutóbbi időszakban vulkánkutatók figyelmeztetései kapcsán eredményes evakuálásokat hajtottak végre, és számos embertársunk köszönheti életét a vulkanológusok szakértelmének, felelősségteljes magatartásának.

Településépítészeti, üzemberuházási szempontból is támaszkodhatunk ezen tudomány eredményeire: lehetőleg olyan területeken kell lakóövezeteket, közösségi létesítményeket, termelőüzemeket létesíteni, amelyek nincsenek kitéve ilyen nemű természeti katasztrófák veszélyeinek.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina (2. kép)


A címlapkép és a harmadik fotó a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével itt érhetők el: 1. kép, 3. kép.

2015.03.30