3723

Nemzetkarakterológia a 19. század közepéről

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 5. rész

A Győrhöz és Pannonhalmához ezer szállal kötődő kalandos életű főpap, író, pedagógus és természettudós Rónay Jácint János születésének bicentenáriuma 2014-ben volt. Rónay Jácint liberális szemléletű, új nézetekre fogékony, számos tudományterületen járatos tudósként első magyarországi népszerűsítője volt mind a darwinizmusnak, mind a modern pszichológiának. Tudományos műveit kezdetben Győrben, majd később Pesten adták ki. Úttörőnek számítanak nemzetkarakterológiai írásai egy még ki nem alakult tudományág előhírnökeként.

Általános az a közvélekedés, hogy az egyes nemzetek különböznek egymástól, sajátos és egyedi jellemvonásokkal rendelkeznek. Ezek mentén alakulhatnak ki az emberekben a nemzeti sztereotípiák, rosszabb esetben pedig a nemzetekre vonatkozó előítéletek. A 19. században kezdték el a különböző nemzetekre jellemző ún. nemzeti karakter rendszeres és céltudatos vizsgálatát, az egyes népekre vonatkozó sajátos jellemzőket igyekeztek egyrészt leírni, másrészt magyarázni. A nemzetkarakterológia Hunyadi György szavaival élve „a nemzeti jellem megragadásának kísérlete”.

A Hazánk című újságban 1847-ben Rónay Jácinttól számos karakterológiai írás jelent meg Milyen a magyar! és Milyen a nő! címmel. Ugyanebben az évben adták ki a győri Streibig-nyomdában Jellemisme vagy Az angol, franczia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol nemzet, nő, férfiu és életkorok jellemzése lélektani szempontból című könyvét, amely ezen írások alapján készült. A nemzetkarakterológia rendszeres vizsgálatának egyik korai, egyben kiváló alkotása ez a Rónay-kötet, amely Hunyadi György szerint „a tudomány előtti állapotban lévő lélektannak egy igen sokszínű, több szakmai fejlődésirányt magában rejtő vállalkozása”. Különleges azon okból is ez a mű, hogy csak évtizedekkel később jelentek meg a nemzetközi tudományos világban a „nemzetkarakterológia metodológiájának és eredményeinek szentelt rangos összefoglalók”. Szerzője életében is nagy jelentőséggel bírt, mivel ezen munkája alapján választották meg akadémiai levelező tagnak.

Rónay Jácint Jellemisme című munkájában először a jellem és a nemzetjellemzés fogalmát tisztázza, majd a nemzeti műveltségről és a nemzeti nyelvről értekezik. Ezek mellett ír még arról, hogy az éghajlat, a táplálék és a különböző szokások hogyan befolyásolhatják a jellemet. Ezt követően külön fejezetekben és bővebb terjedelemben mutatja be az angol, a francia, a magyar és a német nemzetek lelki jellegzetességeit, rövidebb terjedelemben pedig az olasz, a spanyol és az orosz nép lelki sajátosságairól ír. Áttekintést ad az adott országra jellemző természeti viszonyokról, az adott nép életviteléről és szokásairól, és külön-külön tárgyalja az egyes nemzetek különböző társadalmi rétegeinek jellemzőit is. Rónay ilyen tulajdonságokat említ például a magyar nemzet kapcsán: emocionális természetű, hazaszerető, szabadságszerető, lelkes, lobbanékony, örömteli és fényűző jellemű, vendégszerető. Véleménye szerint ezek mellett a magyarokat jellemzi még a harcos bátorság, a tüzes temperamentum és némi képmutatás is. Rónay művében kísérletet tesz a nemzetek összehasonlítására is, például ugyanazon szempontok alapján ítéli meg a különböző népeket. Az eltérő nemzetek mellett Rónay foglalkozik még a két nemre vonatkozó sajátosságok bemutatásával is, valamint elkülöníti egymástól a különböző életkorokat, és felsorolja azok jellemzőit is.

Hunyadi György megítélése szerint a Jellemisme című műben Rónay „tudományos ambíciója inkább rendszerességében és szempontgazdagságában ütközik ki, mintsem a források megválasztásában, kezelésének módszerességében”. Továbbá „e nemzetkarakterológia egyszersmind a társadalmak belső különbségeinek rajza is. Intuitív alapon nyugvó, de átgondoltan sokszínű társadalmi-pszichológiai tipológia”.

A Jellemisme vagy Az angol, franczia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol nemzet, nő, férfiu és életkorok jellemzése lélektani szempontból című mű Hunyadi György megfogalmazása szerint Rónay Jácint „széles ívű tudományos és közéleti pályafutásának első szakaszához tartozik: a progresszív reformer nemzetképét és világlátását dokumentálja, azzal a tudományos ambícióval, hogy nagy társadalmi csoportok természetét és/vagy kultúráját pszichológiai fogalmakban leírja”.

A teljes mű elérhető a megyei könyvtár Digitális Könyvtárában.

Ősze Mária

Az Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből sorozat korábbi cikkei:
- 1. rész: Rézmetszes városképek a 17. századból
- 2. rész: Széchenyi István: Magyar játékszínrül
- 3. rész: A magyarok krónikája 1488-ból
- 4. rész: Titkos nyomdahelyű könyvek

2015.01.30